~2/2.rész~

  Mikorra visszaértünk, kb. 2 óra volt. Bementünk a sátrunkba, és nem volt bent semmi. Én leblokkoltam, a többiekkel egyetemben. Körülnéztünk a sátrunk környékén, de nem találtunk semmit. Aztán még messzebbre is elmentünk, és szétváltunk, de sehol semmi. Mindenünk eltűnt. Szerencsénkre a mobiljainkat magunkkal vittük, így fel tudtuk hívni a rendőrséget. Megmondtuk, hogy honnan tűnt el a cuccunk. Azt is megmondtuk, hogy mindenünk eltűnt, semmit nem találtunk se a sátrunkban, se a sátor környékén.

     -         Rendben van fiam, máris indulunk. Láttátok a személy/személyeket, vagy mikorra odaértetek, már semmi nem volt ott, csak a sátor?

      -         Igen uram. – válaszoltam.

      -         Rendben. Akkor már csak az kellene, hogy mik voltak a sátorban.

    -         A sátorban volt 3 fekete sporttáska, az egyiken egy matrica, és egy narancssárga sporttáska. Akkor volt még 4 poros hálózsák.

     -         Rendben. Akkor kiküldök két autót. Addig kérdezzétek meg a recepciót, hátha láttak valamit!

      -         Rendben. – válaszoltam.

Odamentünk a recepcióhoz, és megkérdeztük:

      -         Elnézést! Nem látott egy embert, vagy többet 2 fekete sporttáskával, az egyiken egy matrica volt, és mellette egy narancssárga sporttáskával+ még 3 piros hálózsákkal? – kérdezte Emily.

      -         De láttunk. Merre is láttuk Larry? – kérdezte a recepciós a munkatársát.

      -         Mit? – kérdezett vissza az a bizonyos Larry.

      -         4 sporttáskát, amiből 1 narancs színű, és 3 piros hálózsákot.

      -         De. Láttam. A recepciónk mögött van egy kis ház. Ha jól láttam oda vitték a cuccokat. – felelte Larry.

      -         Köszönjük! – mondtuk egyszerre négyen.

    És mentünk is ahhoz a bizonyos kis házhoz. Odaértünk, és volt valami az ajtón. Vagy 6 nyelven volt írva, és természetesen (hogy másképp), a legalján volt az angol. Az volt oda írva, hogy: CSOMAGMEGÖRZŐ. Én erre, annyira megkönnyebbültem, hogy majd elájultam. Megpróbáltam kinyitni, de sajnos zárva volt, így vissza kellett mennünk a recepcióra, elkérni a kulcsot, majd megint vissza a csomagmegőrzőhöz, hogy ki tudjuk nyitni az ajtót. Kinyitottuk, és vagy 20 féle csomag volt ott. Így elkezdhettünk keresgélni. Eltelt vagy fél óra, mire megtaláltuk, de végül sikerült. Belenéztünk, hogy mindenünk meg van-e. Szerencsénkre minden meg volt. Így szépen visszamentünk a sátrunkhoz, újra berendeztük a sátrat. Leültünk, és pár másodpercen belül akkora röhögés fogott el minket, hogy csak szakadtunk. Azon nevettünk, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk, hogy nem tudtuk hogy elviszik a csomagokat. Mondjuk az is igaz, hogy elmondhatták volna a recepción, vagy lehet hogy elmondták, csak mi nem figyeltünk. Az ilyen előfordul. Aztán eszünkbe jutott, hogy értesíteni kellene a rendőrséget, hogy a cuccunk megvan, így nem kell keresni. Gyorsan fel is hívtuk, majd beszámoltunk a történtekről. A telefonban lévő emberke is nevetett egy sort, majd hozzáfűzte, hogy máskor legyünk kicsit figyelmesebbek. Mi meg mondtuk, hogy „Igeeeniss!” . A rendőr szerencsénkre jó fej volt, így nem szidott le minket, hanem mondta, hogy akkor szórakozzatok jól!

-Meglesz! – mondtuk egyszerre. Majd letettük a kagylót.

  Már este 7 volt, mire megnéztük az utolsó megnézhető filmet. ajd megkérdeztem:

            -         Ki éhes?

            -         Én nagyon – mondta Mike.

            -         Úgyszintén – mondta Ryan.

            -         Farkas éhes vagyok! – mondta Emily.

            -         Jó, mert én is J.

Elővettem a kajás bödönt, majd egy nagyobb szalvétára kiborítottam. Volt ott szalonna, kolbász, egy kis angol virsli, amiért őszintén nem vagyok oda, de Emily, és Ryan szeretik, így hoztam azt is. Ezeken kívül volt kenyér, hagyma, meg nyárspálca, hogyha valaki akar nyársat csinálni, az csináljon. És a kést is elővettem. Mindenki  nyárspálcát vett.

          -         Rendben. Akkor én gyújtok tüzet, ti addig csináljátok meg a nyársakat! – utasított          minket Ryan.  

           -         OK. Milyet kérsz? – kérdezte Mike.

           -         A szokásosat. – felelte Ryan.

           -         Oksa.

Akkor Mike csinálta a sajátját, meg Ryanét, Emily is csinálta, meg én is. Gondoltam beteszek egy kis zenét,  és betettem a Glass of Castle-t. Ez a szám mindenkinek nagyon tetszett, így maradt ez. Aztán mondta Ryan, hogy tegyek be valami Rockosat. Kerestem valamit a You Tubén. Találtam valamit, és betettem. Ezt talámtam: TRB - Filthy, Guilthy, Deadly Rock'n'Roll. Ez móis mindenkinek tetszett, de azért ez nem aratott olyan nagy sikert mint az előz, csak nálam, meg Ryannél, de azért  Emily, és Mike is végig hallgatta.

  Ezeken kívül még más zenéket is hallgattunk.

  Evés közben Horrorokat néztünk, egészen éjfélig. Majd mindannyian lefeküdtünk.

  Másnap mindannyian nagyon álmosan ébredtünk, mert a tegnapi horroroktól, senki nem bírt rendesen aludni. De azért mindannyian összekapartuk magunkat, majd gondoltuk, ma is elmegyünk úszni egyet az uszodában. Összepakoltunk, eltettük a sátrat, és odavittük a recepcióra a cuccokat, hogy vigyázzanak rá, amíg vissza nem jövünk. Mondták, hogy ez csak természetes. Így elindultunk. Ma sem voltak sokan, így ki tudtuk élvezni a hétvége utolsó napját az uszodában. Szinte ugyan azt csináltuk, mint tegnap ( úgyhogy semmi értelme nem lenne leírni azt, amit már egyszer leírtam). Kb. dél fele járt, így vettünk valami kaját elvitelre, majd visszamentünk a szállásra a csomagokért. Megköszöntük, hogy itt lehettünk, és már indultunk is a vonat megállóhoz. Időben értünk oda, így csak 5 percet kellett várni, és már jött is. Felszálltunk. Az út nagy részén hülyéskedtünk, de a a felénél felhívtuk a szülőket,     hogy indulhatnak, mert fél óra, és ott vagyunk.

  Fél kettőre értünk a vonatállomásra, ahol elköszöntünk egymástól, majd mindenki hazaindult.

  Otthon nem csináltam semmi, csak olvastam egy kicsit, rajzoltam egyet, meg tévéztem.

***

  Fél 11-kor lefeküdtem, még olvastam egy kicsit, majd leoltottam a lámpát, és elaludtam.

Remélem tetszett! 

xxx Lackóó! :)